főbenjáró tévedések

az emberek olyanok, amilyenek. ezt felismerve bármilyen hatalom azt csinál velük, amit akar. a mostani hatalom éppenséggel diktatúrát akar.  az ellenállással bíbelődő baloldali szociális demagógia pedig célul tűzi ki a lehetetlent, öntudatos, szabad szellemű emberi lények sokaságának harmónikus társadalmát…  (ilyen tömegek nem léteznek sehol, legkevésbé az USA-ban)

a kapitalizmus és a demokratikus struktúrák pontosan azért működnek (ha működnek), mert az emberi önzésre építenek, és nem feltételeznek holmi jóságot és igazságosságot senki emberfiáról. a klasszikus alkotmányi egyensúlyokra, igazságszolgáltatásra, mindenféle szintű súlyos ellenőrző szervekre, bíróságokra, az állam által gyakorolt erőszakra egyébként miért volna szükség?

az orrunk alá van dörgölve, hogy korruptak vagyunk? elkárhozunk, bűnösek vagyunk? megérdemeljük a megvetést, a sorsunkat? mert nincsen meg bennünk a szociális öntudat és önzetlenség? ismerős szavak, minden kollektivista formáció (vallás, szocializmus, fasizmus) ugyanarra a nem létező “tisztaságra”, “jóságra” alapoz, amit az ember magának oly nagy kedvvel hazudik.

1984 + 26

… Nos, idehallgass, itt a válasz a kérdésemre. A Párt a hatalmat csakis önmagért  keresi. Mások javával nem foglalkozunk, bennünket kizárólag a hatalom érdekel, a tiszta hatalom. Nem a gazdagság vagy a fényűzés, a hosszú élet vagy a boldogság, csakis a hatalom, a tiszta hatalom. Hogy a tiszta hatalom mit  jelent, azonnal meg fogod érteni. A múlt kizsákmányolóitól abban különbözünk, hogy mi tudjuk, mit csinálunk. A többiek, még akik hozzánk hasonlatosak is, gyáva képmutató alakok voltak. Módszereikben a német nácik meg az orosz kommunisták álltak  legközelebb hozzánk, csakhogy nekik nem volt meg a bátorságuk fölismerni saját indítékaikat. Azzal áltatták magukat, talán még el is hitték, hogy a hatalmat nem szándékosan szerezték meg és mindössze egy meghatározott időre, mert rövidesen itt a paradicsom, ahol az emberek egyenlőek és szabadok lesznek. Mi nem ilyenek vagyunk. Jól tudjuk, hogy soha senki sem azzal a szándékkal szerzi meg a hatalmat, hogy azt majd feladja. A hatalom nem eszköz, az maga a cél. Az ember nem azért hozza létre a diktatúrát, hogy megőrizze a forradalmat, az ember azért csinálja a forradalmat, hogy megvalósíthassa a diktatúrát. Az üldözés célja az üldözés. A kínzás célja a kínzás. A hatalom célja a hatalom. Most már kapiskálod?…

/George Orwell/

álljunk meg egy szóra

[könnyű a kommentelés, a beszólás, a lájkolás egy-egy cikk, vagy blog alatt, ám más dolog tisztességesen kigondolni és nap mint nap feltölteni azt a blogot – ez az óriási felismerés akkor tört rám, mikor az AN (Amerikai Népszava) megkérdezte a drága olvasót, nem akar-e blogolni vele

hát miért ne?

a technikai megvalósítás a legkevesebb, a WordPress.com pillanatok alatt lekezeli az újonan újonnan érkezők bejelentkezését majd nyomban felkínálja a pompásabbnál pompásabb témákat, ami őnáluk persze nem tartalmat, hanem formát jelent

és  azután?

és azután ott tátong üresen a címlap egy kedvcsináló angol nyelvű generál bejegyzéssel meg a kecsegtető ajánlattal, hogy itt az alkalom szépen bemutatkozni egy “about” bejegyzés formájában, hogy ki lehet tölteni a profil információt, arcképpel, linkekkel, satöbbi, kinek mije van, hogy tessék, lehet kezdeni – “kedves naplóm…”

no most álljunk csak itt meg egy szóra – első nekifutásra egyébként pontosan eddig a megállóig jutottam 🙂  ]

tulajdonképpen nem hiszem, hogy bármi másnak értelme volna, mint megállni egy szóra, megkérdezni, hogy tudjuk-e a szavak helyes alakját és értelmét, hogy mások ugyanúgy értelmezik-e és használják a “demokrácia”, “liberális”, “anarchia”, “autonómia”, stb. fogalmakat, ahogyan mi jól-rosszul elképzeljük

és ha már annyira elhatalmasodott rajtunk a kommunikációs szenvedély, tulajdonképpen mi másnak volna értelme, mint az eféle  efféle szócséplésnek – hogy talán egyszer érvényes mondatok süljenek ki belőlük…

[íme mindjárt becsúsztak az első sajnálatos alaki hibák, amikor talán az “újonnan” vagy

az “efféle” szavak értelmezése nem okoz gondot, legföljebb a helyesen írásuk

jó ha kéznél van a Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémia Kiadó, 1972

de találtam az imént egy listát  a Hétköznapi helyesírás website-on is

az efféle gyakoribb hibák elkerülésére, remélem megbízható

– bár álamfői garancia az nincsen rá]