annyi mint

 
nem lehet állandóan félni 
időnként kell bízni valamiben
a félelem maga egyfajta rabság
 
ahogy fogalmazódik a tétel
feldereng a mondás 
demokratának lenni annyi mint nem félni
 
“demokrata” a legtágabban értelmezendő
mint a fasiszta hatalommal való szembenállás
vagy éppen leszűkítve amennyire csak lehet
 
egyenest a célra tartva így ni
szabadnak lenni annyi mint nem félni
Advertisements

kitüntetések

– egy piciny faluból a Cserhát közepén, általában Erzsike, a falugondnok hozza-viszi az öregeket minibusszal a közeli városkába, ha baj van. amikor vese görcsei miatt Erzsike nem volt képes a szolgálatra, akkor a fiatal polgármester asszony vette át a volánt és szállította őt a rendelőbe az öregekkel együtt, másnap pedig a távolabbi kórházba alaposabb kivizsgálásra. a függetlenként induló polgármester asszonyt kis többséggel tavaly újraválasztották a Fidesz jelölttel szemben. megérdemelt kitüntetés, a falu kitüntető szeretete

– Gödöllő polgármesterét már 2o év óta kitünteti a város lakossága bizalmával, amikor most a napokban ő adott át kitüntetést, a Magyar Szabdságért Díjat egy erdélyi politikusnak. ez a kitüntetés végre mindenkinek szól, akik utálkozva fordulnak el a gátálástalan, felforgató nagypolitikusoktól és megvetik mindazokat, akik csak szónokolnak és taktikáznak az erdélyi magyarok rovására. a kitüntetést egy igaz ember, nem más, mint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori bölcs elnöke, Markó Béla kapta

– mintha csak megérezték volna… az országos Fidesz-vezetés már tavaly megelégelte, hogy Gödöllőn a rendszerváltás után felállt a nagypolitikától magát távol tartó polgármester vezetésével egy városmenedzsment, amely folyamatosan jól és tisztességesen dolgozik. “… korábban is próbálkoztak ellenem tenni, de a mostani lejárató technikák agresszívebbek, barátságtalanabbak, a hazugság, a megtévesztés szintje is erősebb volt” – nyilatkozta a polgármester. ilyen körülmények között választási győzelme egyfajta kitüntetés

ingyencirkusz

 
vezérbohóc
össznemzeti bohóc
szent bohóc
 
vizi bohóc
álami bohóc
bohóc országgyűlés

zenebohóc
bohóc testvér
bohóc akadémia

bohócinasok
bohóc nyilasok
bohóctitkárság
 
utcai bohóc
bohóc mester
bohócrendészet
 
budai bohóc
mezei bohócok
kultúrbohóckodás
 
telebohóc
tele a bohóc
tele a bohócipő
 

önkormányzavar

egy nagyváros fideszes polgármester ura egy kisváros független polgármester asszonyáról azt nyilatkozta egy publikus interjúban, hogy a hölgy szándékosan csődbe vitte városát, és politikai értelemben olyan zavaros hölgy, amilyen csak lehet, miután válogatás nélkül összefog az MDF-fel, LMP-vel, MSZP-vel és a Jobbikkal

az úr kritikáját megfogadhatná a zavaros hölgy mondjuk azzal, hogy szétfogna az MDF-fel, LMP-vel, MSZP-vel és a Jobbikkal, majd összefogna a fidesszel. ha ennek ellenére marad a csőd, marad a kisvárosi káosz, továbbá tényleg mindenre elszánt az a hölgy, akkor beléphetne egyenesen a fideszbe is, hogy legalább a zavarossága múljon el neki, a hölgynek. bár erre semmi biztosíték nincsen, tessék csak megnézni a nagyváros fideszes polgármester urát – nemcsak  politikai értelemben

szkepszis

szinte hihetetlen, hogy nincsen arra megoldás,  hogy egy valamit magára adó “független” hírlap, melyben a hatalom által gazdaságilag tökön ragadottak  nem mernek tovább hirdetni,  és amely ezért vagy csődre vagy agyhalálra van ítélve, ne folyamodhasson EU támogatásért.  ez a (botrányosan) természetes ötlet azon bukik meg, hogy a leosztott támogatások nem kerülhetik meg a kormányt, éppen azokat, akiknek az önkényével szemben szükség volna az európai demokraták segítségére. merthogy belügyekbe nem avatkozunk bele, mondják… amiről legalább két dolog azonnal eszünkbe juthat hogy előkészítsük a meglepő felismerést

1: az únió nem éppen a belügyekbe való totális beavatkozás igénye, látszata, és vállalása? vagy azoknak van igaza, akik ezt szkeptikusan visszautasítják, mondván, hogy ez az egész únió az odahaza tért veszített, tehetetlen politikusok gondosan kibélelt újabb luxushomokozója, ahol azután élhetik a maguk silány ám gondtalan életét, egyre távolabb kerülve a normális emberek normális tevékenységeitől, akiktől a pénzeket gátlástalanul elrabolják önfeledt játékaikhoz? mindemellett csordogál vissza a pénz, a támogatás, az európa polgár kábítása

2: az állami támogatásokat a kormány tartja kézben és az éves költségvetés a parlament dolga. megjelent egy érvelés, mely szerint a költségvetési támogatások fejében az újságírók lojalitásukkal tartoznak az államnak. nyilvánvaló, szól a hamis okfejtés, hogy a média dolgozói engedelmeskedni tartoznak azoknak, akiktől a pénzt és a munkát kapják. ennek persze minden szempontból az ellenkezője igaz. egyrészt erősen vitatható a kritika elfojtásának haszna és eredményessége. másrészt hogyan jön ahhoz a hatalom, hogy saját elképzeléseit, ideológiáját hozsannázó médiát tartson fenn közpénzekből. márpedig a média törvény egyetlen célja ezeknek a pénzeknek legális és folyamatos biztosítása a lakosság figyelmének elterelésével

ja és a felismerés: az új média szabályozásnak pontosan annyi köze van etikához, igazságossághoz, mint amennyi az EU soros magyar elnökének az unió alkotmányában megfogalmazott elvekhez, az információ szabadság és média pluralizmus tiszteletben tartásához